Egy vitatott kérdés:
SZOMBAT VAGY VASÁRNAP?
Kérdezzük meg Istent!
Mondd,
Uram: Adtál-e követőidnek egy bizonyos nyugalomnapot? Melyik az Úr
napja?
Ez az, amiről az ÚR beszélt, hogy a nyugalom ideje lesz holnap, az ÚR szent szombatja. Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra. Móz.II.16,23. 1 [Pontosan fogalmaz amikor azt mondja: „adtál”. Most már csak azt kéne beazonosítani, hogy mikor adta? Csak nem a 2Móz 16:23-at idézi?! Márpedig ha akkor adta, akkor nem korábban. Egyébként jó hogy mondja, amiből világos, hogy ő is látja, hogy mikor adta és nem korábban!]
Ez az, amiről az ÚR beszélt, hogy a nyugalom ideje lesz holnap, az ÚR szent szombatja. Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra. Móz.II.16,23. 1 [Pontosan fogalmaz amikor azt mondja: „adtál”. Most már csak azt kéne beazonosítani, hogy mikor adta? Csak nem a 2Móz 16:23-at idézi?! Márpedig ha akkor adta, akkor nem korábban. Egyébként jó hogy mondja, amiből világos, hogy ő is látja, hogy mikor adta és nem korábban!]
Melyik
napnak vagy Te az Ura?
„Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia”. Máté12:8. [Úgy adja elő, mintha a többi napnak nem lenne az Ura, pedig azok felett is uralmat gyakorol. Lásd: „Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!” (Máté 28:20) Akkor nyilván minden napnak az Ura, nem csak a szombat napnak!]
„Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia”. Máté12:8. [Úgy adja elő, mintha a többi napnak nem lenne az Ura, pedig azok felett is uralmat gyakorol. Lásd: „Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!” (Máté 28:20) Akkor nyilván minden napnak az Ura, nem csak a szombat napnak!]
Hét
napból áll egy hét. Melyik ezek közül a szombat?
“A hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja …” Mózes II.20,10. [A nehezebbik részt, a számtant már megértette, most már a könnyebbet, a nyelvtant kellene megértenie: „aki a te kapuidon belül van” - azokra vonatkozik. És nincs az a kapu Izraelben, amely mögé befér az egész világ! „De kinn [maradnak] az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind aki szereti és szólja a hazugságot.” (Jelenések 22:15) De nem csak kinn maradnak, hanem mindig kint is voltak! „Ezt mondom annak okáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában, Kik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük;” (Efézus 4:17-18) Ezek szerint a kint lévők az egész világ, a szombat meg a bent lévőké, azoké is volt mindig!]
“A hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja …” Mózes II.20,10. [A nehezebbik részt, a számtant már megértette, most már a könnyebbet, a nyelvtant kellene megértenie: „aki a te kapuidon belül van” - azokra vonatkozik. És nincs az a kapu Izraelben, amely mögé befér az egész világ! „De kinn [maradnak] az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind aki szereti és szólja a hazugságot.” (Jelenések 22:15) De nem csak kinn maradnak, hanem mindig kint is voltak! „Ezt mondom annak okáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában, Kik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük;” (Efézus 4:17-18) Ezek szerint a kint lévők az egész világ, a szombat meg a bent lévőké, azoké is volt mindig!]
A
mi számításunk szerint melyik a hetedik nap: a szombat vagy a
vasárnap?
“Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét. A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz, …” Márk16,1-2. [A hetedik nap a szombat, de annak múltával vasárnapra fordul a naptár! Egyébként a megértésük őket alkalmassá teszi az ítéletre, mivel nem hivatkozhatnak arra, hogy nem értették meg, hanem csak arra, hogy a világosan megérthető dolgokat szánt szándékkal nem voltak hajlandóak elfogadni!]
“Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét. A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz, …” Márk16,1-2. [A hetedik nap a szombat, de annak múltával vasárnapra fordul a naptár! Egyébként a megértésük őket alkalmassá teszi az ítéletre, mivel nem hivatkozhatnak arra, hogy nem értették meg, hanem csak arra, hogy a világosan megérthető dolgokat szánt szándékkal nem voltak hajlandóak elfogadni!]
Igen,
Uram, de vajon nem törölted-e el azt a Törvényt, amelyik magában
foglalja a szombat megszentelésére felszólító parancsolatot?
„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." Máté 5,17. [Tegye hozzá a Luk 24:44-et, abból már világosan megérthető, hogy a törvény beteljesítésére jött, annak előtte nyilván nem törölte el, hanem utána: „És monda nekik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam nektek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megírattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem... Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén” (Efézus 2:15). Most nem tud különbséget tenni aközött, hogy a nem eltörlés a beteljesítés érdekében hangzott el, és nem arra, hogy soha nem lesz eltörölve. Zsidók 7:12 mondja: „Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is.” Ugyanígy változik meg a törvény státusza is, miután Jézus a törvény ígéreteit és követeléseit betöltötte. Vagyis eltörlésre került. Ha meg az adventista be akarja tölteni, mint Krisztus, ugyan mivel? A romlott, irigységre hajló természetével? „Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik?” (Jakab 4:5) Hogy nevetség tárgya lesz, az a kisebbik baj, de ha nem tudja betölteni, akkor rögtön el is átkozza a nyomorultat! Vagy azt gondolja, hogy isteni segítséggel olyan szinten be tudja tölteni, mint Krisztus, hibátlanul? Akkor minek neki Jézus váltsághalála, ha képes érdemei alapján üdvözülni? „ A törvény pedig nincs hitből, hanem amely ember cselekeszi azokat, élni fog azok által.” (Galata 3:12) Ezek lennének az adventisták, akik betöltik a törvényt, mint Krisztus, de mégsem a törvény által élnek, hanem Krisztus által? Na ilyen se volt még a történelemben, hogy valakik betöltik a törvényt hiánytalanul, ugyanakkor igénybe veszik a Krisztus váltságáldozatát is. Mármint a Mózes törvényét /10 p./, csak hogy félreértés ne legyen. Félreértés nincs is, csak a teljes biblia félreértése és félremagyarázása, de az nagyon!]
„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." Máté 5,17. [Tegye hozzá a Luk 24:44-et, abból már világosan megérthető, hogy a törvény beteljesítésére jött, annak előtte nyilván nem törölte el, hanem utána: „És monda nekik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam nektek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megírattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem... Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén” (Efézus 2:15). Most nem tud különbséget tenni aközött, hogy a nem eltörlés a beteljesítés érdekében hangzott el, és nem arra, hogy soha nem lesz eltörölve. Zsidók 7:12 mondja: „Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is.” Ugyanígy változik meg a törvény státusza is, miután Jézus a törvény ígéreteit és követeléseit betöltötte. Vagyis eltörlésre került. Ha meg az adventista be akarja tölteni, mint Krisztus, ugyan mivel? A romlott, irigységre hajló természetével? „Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik?” (Jakab 4:5) Hogy nevetség tárgya lesz, az a kisebbik baj, de ha nem tudja betölteni, akkor rögtön el is átkozza a nyomorultat! Vagy azt gondolja, hogy isteni segítséggel olyan szinten be tudja tölteni, mint Krisztus, hibátlanul? Akkor minek neki Jézus váltsághalála, ha képes érdemei alapján üdvözülni? „ A törvény pedig nincs hitből, hanem amely ember cselekeszi azokat, élni fog azok által.” (Galata 3:12) Ezek lennének az adventisták, akik betöltik a törvényt, mint Krisztus, de mégsem a törvény által élnek, hanem Krisztus által? Na ilyen se volt még a történelemben, hogy valakik betöltik a törvényt hiánytalanul, ugyanakkor igénybe veszik a Krisztus váltságáldozatát is. Mármint a Mózes törvényét /10 p./, csak hogy félreértés ne legyen. Félreértés nincs is, csak a teljes biblia félreértése és félremagyarázása, de az nagyon!]
De
vajon nem törölted-e el az egyik parancsolatot úgy, hogy
követőidnek ma már egy másik napot kell megszentelniük a hetedik
nap helyett?
„Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik." [Azt hol olvasta, hogy az egyik parancsolatot eltörölte, míg a többit nem? Vagy csak egy maradt, és a többi nem? Különösen, hogy minden parancsolat egységes egészet alkot?! „Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.” (Jakab 2:10) Egyetlen parancsolat eltörlésének a felvetése mutatja, hogy fogalma nincs a /mózesi/ törvény egységességéről, amiről Jakab beszél.]
„Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik." [Azt hol olvasta, hogy az egyik parancsolatot eltörölte, míg a többit nem? Vagy csak egy maradt, és a többi nem? Különösen, hogy minden parancsolat egységes egészet alkot?! „Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.” (Jakab 2:10) Egyetlen parancsolat eltörlésének a felvetése mutatja, hogy fogalma nincs a /mózesi/ törvény egységességéről, amiről Jakab beszél.]
De
Uram, a szombat vajon nem csupán a zsidók nyugalomnapja?
„A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért;” Márk 2,27.
”Így készült el a menny és a föld és minden seregük. A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.” Mózes I.2,1-3. [Ha az ember az egész világ embereit jelenti, akkor ez is nyilván: „De az, aki eszik a békeáldozatnak húsából, amely az Úré, noha az ő tisztátalansága rajta van, az ilyen ember gyomláltassék ki az ő népe közül.” (3Mózes 7:20) Most az „ilyen ember” az kínai vagy japán vagy üzbég? Hány népre vonatkozik a kigyomlálás? Az adventista szerint az összesre. Ugyanilyen alapon húzza a szombatot is az emberiségre, az ember szó alapján.]
„A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért;” Márk 2,27.
”Így készült el a menny és a föld és minden seregük. A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.” Mózes I.2,1-3. [Ha az ember az egész világ embereit jelenti, akkor ez is nyilván: „De az, aki eszik a békeáldozatnak húsából, amely az Úré, noha az ő tisztátalansága rajta van, az ilyen ember gyomláltassék ki az ő népe közül.” (3Mózes 7:20) Most az „ilyen ember” az kínai vagy japán vagy üzbég? Hány népre vonatkozik a kigyomlálás? Az adventista szerint az összesre. Ugyanilyen alapon húzza a szombatot is az emberiségre, az ember szó alapján.]
„Boldog
ember … az, aki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt,
és megőrzi kezét, hogy semmi gonoszt ne tegyen. … És ne mondja
ezt az idegen, aki az Úrhoz adta magát: Bizony elszakaszt az Úr
engem az Ő népétől! … Mert így szól az Úr … Akik megőrzik
szombatimat és szeretik azt, amiben gyönyörködöm, és
ragaszkodnak az én szövetségemhez: akik megtartják a szombatot,
azt választják, ami tetszésemre van, és hűségesen ragaszkodnak
szövetségemhez, helyet adok házamban és falaimon belül, és
olyan nevet, amely több mint a fiak és a lányok, örök nevet adok
nekik, amely nem hal ki soha. Az idegenek fiait meg, akik az Úrhoz
csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék a nevét, és a
szolgái legyenek, aki megtartja közülük a szombatot, s vigyáz,
nehogy megszentségtelenítse, és ragaszkodik szövetségemhez, azt
mind elvezetem szent hegyemre, és örömmel töltöm el őket
házamban, az imádság helyén. Elfogadom égő- és véres
áldozataikat oltáromon, mert házam minden nép számára az
imádság háza lesz.” Ézsaiás 56,1-7.
[Az
idegenre vonatkozik, aki az Úrhoz /Jehovához/ adta magát, és nem
azokra, akik nem adták!]
Egyesek
szerint Krisztus keresztre feszítése után, követői már nem
tartották meg a szombatot.
„És az a nap péntek volt, és szombat virradt rá. Elkísérték őt az asszonyok, akik együtt jöttek vele Galileából, és megnézték a sírboltot, meg azt is, hogyan helyezték el Jézus testét. Aztán visszatértek, illatszereket és drága keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.” Lukács 23,53-56.57. [Nézze már meg a G2270 strongszám alatt, hogy hányszor szerepel ez a szó az USZ-ben, Jézus mennybemenetele után a szombatra vonatkozóan? Ha egyszer sem, akkor talán arról van szó, hogy berögződött gyakorlat volt a szombati megnyugvás, miként a temetést is zsidó szokás szerint végezték. Netán az is érvényben maradt, mint a szombat? Vö. János 19:40]
„És az a nap péntek volt, és szombat virradt rá. Elkísérték őt az asszonyok, akik együtt jöttek vele Galileából, és megnézték a sírboltot, meg azt is, hogyan helyezték el Jézus testét. Aztán visszatértek, illatszereket és drága keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.” Lukács 23,53-56.57. [Nézze már meg a G2270 strongszám alatt, hogy hányszor szerepel ez a szó az USZ-ben, Jézus mennybemenetele után a szombatra vonatkozóan? Ha egyszer sem, akkor talán arról van szó, hogy berögződött gyakorlat volt a szombati megnyugvás, miként a temetést is zsidó szokás szerint végezték. Netán az is érvényben maradt, mint a szombat? Vö. János 19:40]
Pál
apostol nem vasárnap találkozott az őskeresztényekkel a
feltámadás tiszteletére? Mi volt a szokása az imádat
tekintetében?
„Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három szombaton is vitába szállt velük az Írások alapján.” Cselekedetek 17,2.
„Szombatonként … a zsinagógában vitázott, és igyekezett meggyőzni zsidókat és görögöket.” Cselekedetek 18,4. [Azt hol olvasta, hogy itt nem vitáról volt szó, hanem szombatnapi istentiszteletről, és nem a zsidókról hanem az őskeresztényekről?]
„Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három szombaton is vitába szállt velük az Írások alapján.” Cselekedetek 17,2.
„Szombatonként … a zsinagógában vitázott, és igyekezett meggyőzni zsidókat és görögöket.” Cselekedetek 18,4. [Azt hol olvasta, hogy itt nem vitáról volt szó, hanem szombatnapi istentiszteletről, és nem a zsidókról hanem az őskeresztényekről?]
A
pogányok közül megtért keresztényekkel is szombaton találkozott?
Talán a zsidókat szombaton, a görögöket pedig vasárnap kereste
fel. Mit ír erről a Biblia?
”Mikor pedig kimentek a zsidók zsinagógájából, kérték a pogányok, hogy a következő szombaton prédikálják nékik ezen beszédeket. Miután szétoszlott a gyülekezet, sokan követték a zsidók és az istenfélő prozeliták közül Pált és Barnabást, akik szóltak hozzájuk, és biztatták őket, hogy maradjanak meg Isten kegyelmében. A következő szombaton azután majdnem az egész város összegyűlt, hogy hallgassa az Úr igéjét.” Cselekedetek 13,42-44. [Pogányokról éppenséggel nincsen szó a görög szövegben. Még hány évtizedre van szükség, hogy ezt az adventisták felfedezzék a Bibliában, és kivonják az érveléseik repertoárjából?!]
”Mikor pedig kimentek a zsidók zsinagógájából, kérték a pogányok, hogy a következő szombaton prédikálják nékik ezen beszédeket. Miután szétoszlott a gyülekezet, sokan követték a zsidók és az istenfélő prozeliták közül Pált és Barnabást, akik szóltak hozzájuk, és biztatták őket, hogy maradjanak meg Isten kegyelmében. A következő szombaton azután majdnem az egész város összegyűlt, hogy hallgassa az Úr igéjét.” Cselekedetek 13,42-44. [Pogányokról éppenséggel nincsen szó a görög szövegben. Még hány évtizedre van szükség, hogy ezt az adventisták felfedezzék a Bibliában, és kivonják az érveléseik repertoárjából?!]
Mit
tanított Pál apostol a szombat megtartásáról?
„Megvan a szombatja az Isten népének. Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, miképpen Isten is a magáéitól,” Zsidók 4,9-10.
Mire utal Pál apostol, mikor arról beszél, hogy Isten megnyugodott a hetedik napon?
„A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.” Mózes I.2,2-3. [Isten nyugalmának helye létezik földi viszonyokon kívül is, amely nyilván nem korlátozódik 24 órára! Lásd: „Így szól az Úr: Az egek nekem ülőszékem, és a föld lábaimnak zsámolya: minő ház az, amelyet nekem építeni akartok, és minő az én nyugalmamnak helye?” (Ézsaiás 66:1) Továbbá más szövegösszefüggésben is létezik olyan nyugalom, amely nem korlátozódik 24 órás /szombat/ napra, hanem egy tágabb időszakra. Lásd: „És majd ama napon, amelyen nyugalmat ad neked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, amellyel szolgálnod kellett,” (Ézsaiás 14:3). Ugyanez a szombatja, ill. tágabb értelmű nyugalma van meg az Isten népének!
„Megvan a szombatja az Isten népének. Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, miképpen Isten is a magáéitól,” Zsidók 4,9-10.
Mire utal Pál apostol, mikor arról beszél, hogy Isten megnyugodott a hetedik napon?
„A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.” Mózes I.2,2-3. [Isten nyugalmának helye létezik földi viszonyokon kívül is, amely nyilván nem korlátozódik 24 órára! Lásd: „Így szól az Úr: Az egek nekem ülőszékem, és a föld lábaimnak zsámolya: minő ház az, amelyet nekem építeni akartok, és minő az én nyugalmamnak helye?” (Ézsaiás 66:1) Továbbá más szövegösszefüggésben is létezik olyan nyugalom, amely nem korlátozódik 24 órás /szombat/ napra, hanem egy tágabb időszakra. Lásd: „És majd ama napon, amelyen nyugalmat ad neked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, amellyel szolgálnod kellett,” (Ézsaiás 14:3). Ugyanez a szombatja, ill. tágabb értelmű nyugalma van meg az Isten népének!
A
Zsidók 4:1 szövege meg egyenesen ki is üti az adventista felfogást
a 24 órás szombatról, mivelhogy ezt mondja: „Óvakodjunk
tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel
ígérete,
valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék.”
Ha szerintük érvényes a 24 órás szombat megünneplésére
vonatkozó isteni parancs mind a mai napig, akkor miféle 24 órás
nyugodalomba való ígéretről
van
itt szó? A bemenetel ígérete,
meg a kétezer éves állítólagos szombat ünneplés érvényessége,
vagyis a bent levés a 24 órás szombatban az két külön történet.
Mert pontosan egyszerre a kettő nem létezhet, hanem vagy az egyik,
vagy a másik! A bejutás ígérete
meg a bent levés
folyamatossága
ha ugyanazt jelenti az adventistáknak, akkor érvényes rájuk Jónás
4:11: „...akik
nem tudnak különbséget tenni jobb- és bal kezük között, és
barom is sok van?!”
Itt aztán azt vonatkoztassák magukra, amit akarnak!]
Pál
apostol tanítása és példája mi volt a szombattal
kapcsolatban?
megérkeztek a pizidiai Antiókhiába. Itt szombaton elmentek a zsinagógába és leültek. Cselekedetek 13,14.
Filippiben, amely Macedónia vidékének első városa, római település volt, néhány napot … töltöttünk. Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.; Csel.16,12-13.3 [Amit idéz, az arról szól, hogy a zsidóknak bizonyságot tettek ott, ahol azok összejöttek: „Azért legyen nektek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy ez által hirdettetik nektek a bűnöknek bocsánata: És mindenekből, amikből a Mózes törvénye által meg nem igazíttathattatok, ez által mindenki, aki hisz, megigazul.” (Apcsel 13:38-39) Ami meg a megtérő Lídiát illeti, a bemerítkezését annak köszönheti, hogy nyitott szívvel hallgatta Pál beszédeit, tehát nyilván előtte nem volt keresztény. És vajon az adventistáknak az Úr miért nem nyitja meg a szívét, hogy befogadják az igaz tanítást? Mert ők hajthatatlanul csak E.G. White szövegeit hajlandóak meghallgatni, minden másra süketek is meg vakok, ahogy az ábra mutatja!])
megérkeztek a pizidiai Antiókhiába. Itt szombaton elmentek a zsinagógába és leültek. Cselekedetek 13,14.
Filippiben, amely Macedónia vidékének első városa, római település volt, néhány napot … töltöttünk. Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.; Csel.16,12-13.3 [Amit idéz, az arról szól, hogy a zsidóknak bizonyságot tettek ott, ahol azok összejöttek: „Azért legyen nektek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy ez által hirdettetik nektek a bűnöknek bocsánata: És mindenekből, amikből a Mózes törvénye által meg nem igazíttathattatok, ez által mindenki, aki hisz, megigazul.” (Apcsel 13:38-39) Ami meg a megtérő Lídiát illeti, a bemerítkezését annak köszönheti, hogy nyitott szívvel hallgatta Pál beszédeit, tehát nyilván előtte nem volt keresztény. És vajon az adventistáknak az Úr miért nem nyitja meg a szívét, hogy befogadják az igaz tanítást? Mert ők hajthatatlanul csak E.G. White szövegeit hajlandóak meghallgatni, minden másra süketek is meg vakok, ahogy az ábra mutatja!])
Ha
a Biblia a szombat megtartásáról ír, hogyan és ki által lett
bevezetve a vasárnap a kereszténységben?
„ebből
az országból tíz király jut hatalomra. Utánuk pedig egy másik
kerül uralomra. Ez különbözik a többiektől, és három királyt
megaláz. Sokat beszél majd a Felséges ellen, és gyötörni fogja
a Felségesnek szentjeit. Arra törekszik, hogy megváltoztassa az
ünnepeket és a törvényt.” Dániel.7,24-25.
[Hol van itt szó ünnepekről, különösen adventista olvasatban
szombatról? Az eredetiben időkről
van szó és törvényről. Azonkívül a törekvés valamire meg a
valóra váltása a törekvésnek éppenséggel nem ugyanazt jelenti!
Istenről olvassuk: „És
ő változtatja meg az időket és az időknek részeit;...”
(Dániel 2:21) A nagy szajha meg ebben a szerepben akar tetszelegni,
ahogy 2Thess 2:4 mondja: „Aki
ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy
istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint
Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.”
Vagyis olyan szinten felmagasztalja magát, mintha isteni hatalma
lenne, mivelhogy magára érti, hogy a pokol kapui sem vesznek rajta
diadalmat, ami pedig Krisztusról szól, aki legyőzte a halált!
/Vö. Máté 16:18; 2Timótheus 1:10/ Az idők megváltoztatására való
törekvése pontosan azt tükrözi, hogy Isten helyébe képzeli
magát, Akinél van az idők megváltoztatásának joga. Az még a
keresztényeknek sem adatott meg: „Monda
pedig nekik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat,
melyeket az Atya a maga hatalmába helyeztetett.”
(Apcsel 1:7) A szajha meg azt hiszi, hogy ez /is/ az ő hatáskörébe
tartozik. /Egyébként meg annyira elvakult, hogy a saját ítéletét
sem képes kiolvasni a Bibliából. De mit is lehet várni
olyanoktól, akik embereket, Bibliákat égettek a saját
kedvük-kényükre, miközben meg szimpatizánsaik milliói éltetik
őket. Azok, akik ugyanolyan hamisak mint ők, és minden
gonoszságaikat tolerálják. Mert egy tőről fakadnak, és a
Krisztus evangéliumának nem engedelmeskednek!/
Ha
nem Isten rendelte el, akkor miért ünnepli olyan sok ember a
vasárnapot a szombat helyett? Mi erről Isten véleménye?
„Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.” Márk 7,6-7. [A szombat ünnep vasárnapra változtatása, amit az adventisták olyan rendkívül fontos momentumként hirdetnek, az nem egyéb, mint egy műbalhé! A kereszténység vasárnapi istentiszteleti napja, mint a hét első napja a bibliai olvasatból adódik, mert a keresztények akkor is összejöttek, meg minden napon is: „És minden nap egy akarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.” (Apcsel 2:46) Itt semmiféle kijelölt napról nincsen szó, különösen szombatról nincs! „Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által:” (Zsidók 3:13). „Dicsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az üdvözülőkkel.” (Apcsel 2:47) Ha kötelező a szombat ünnep, akkor a történet miért nem szombat napról szól, miért minden napról? „És mindennap a templomban és házanként nem szűnnek vala meg tanítani és hirdetni Jézust, a Krisztust... A gyülekezetek azért erősödének a hitben, és gyarapodának számban naponként.” (Apcsel 5:42; 16:5; vö. 19:9) A vasárnap kötelezővé tétele kifejezetten egyházi találmány, nincs kijelölve kötelezően egy nap se, lehet az bármelyik, az a fő, hogy összejöjjenek. /Vö. Zsid 10:24-25/]
„Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.” Márk 7,6-7. [A szombat ünnep vasárnapra változtatása, amit az adventisták olyan rendkívül fontos momentumként hirdetnek, az nem egyéb, mint egy műbalhé! A kereszténység vasárnapi istentiszteleti napja, mint a hét első napja a bibliai olvasatból adódik, mert a keresztények akkor is összejöttek, meg minden napon is: „És minden nap egy akarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.” (Apcsel 2:46) Itt semmiféle kijelölt napról nincsen szó, különösen szombatról nincs! „Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által:” (Zsidók 3:13). „Dicsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az üdvözülőkkel.” (Apcsel 2:47) Ha kötelező a szombat ünnep, akkor a történet miért nem szombat napról szól, miért minden napról? „És mindennap a templomban és házanként nem szűnnek vala meg tanítani és hirdetni Jézust, a Krisztust... A gyülekezetek azért erősödének a hitben, és gyarapodának számban naponként.” (Apcsel 5:42; 16:5; vö. 19:9) A vasárnap kötelezővé tétele kifejezetten egyházi találmány, nincs kijelölve kötelezően egy nap se, lehet az bármelyik, az a fő, hogy összejöjjenek. /Vö. Zsid 10:24-25/]
Milyen
hatalomról, milyen „királyról” beszél Dániel könyve?
„Mi vasárnapot ünneplünk a szombat helyett, mert a Római Katolikus Egyház a laodiceai zsinaton (i.u. 364-ben) a nyugalomnap megünneplését áthelyezte a szombatról vasárnapra.” [Szombatról biztos hogy nem, mert annak kötelező volta Jézus halálával a törvényszövetség részeként hatályát vesztette! Ez a szombat/vasárnap vita tökéletes vakvágány, millióknak árnyékra vetődése. Ha olyan fontos volna akármelyik nap kiemelése a többi közül, akkor Pál nem írta volna: „Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtelen és gyarló elemekhez, amelyeknek megint újból szolgálni akartok? Megtartjátok a napokat és hónapokat és időket, meg az esztendőket. Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek.” (Galata 4:9-11) Aztán hess annak az adventista kimagyarázásnak, amely megakarja mondani, hogy itt milyen időszakokról van szó, és milyenekről nem, természetesen ahogyan ők elképzelik. Itt Pál abszolút nem tesz különbséget, hogy milyen napok azok, mivelhogy egyre megy: nincsenek különleges napok a Krisztus követésében, amit ki kellene emelni, amire különleges módon rá kellene fókuszálni. „Most pedig törvény /által előírt napok-hónapok-időszakok/ nélkül jelent meg az Istennek igazsága, amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, akik hisznek. Mert nincs különbség,” (Róma 3:21-22) A Krisztusban való hit meg nem tagozódik különleges időszakokra, különös tekintettel az Apcsel 1:7 kijelentésére: „Monda pedig nekik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyeztetett.”]
Peter Geiermann: Katekizmus. 50. old.
„Ezt mondja a Seregek Ura: Kérdezd csak meg a papoktól, hogy áll a dolog” Aggeus 2,11.
„Mi vasárnapot ünneplünk a szombat helyett, mert a Római Katolikus Egyház a laodiceai zsinaton (i.u. 364-ben) a nyugalomnap megünneplését áthelyezte a szombatról vasárnapra.” [Szombatról biztos hogy nem, mert annak kötelező volta Jézus halálával a törvényszövetség részeként hatályát vesztette! Ez a szombat/vasárnap vita tökéletes vakvágány, millióknak árnyékra vetődése. Ha olyan fontos volna akármelyik nap kiemelése a többi közül, akkor Pál nem írta volna: „Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtelen és gyarló elemekhez, amelyeknek megint újból szolgálni akartok? Megtartjátok a napokat és hónapokat és időket, meg az esztendőket. Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek.” (Galata 4:9-11) Aztán hess annak az adventista kimagyarázásnak, amely megakarja mondani, hogy itt milyen időszakokról van szó, és milyenekről nem, természetesen ahogyan ők elképzelik. Itt Pál abszolút nem tesz különbséget, hogy milyen napok azok, mivelhogy egyre megy: nincsenek különleges napok a Krisztus követésében, amit ki kellene emelni, amire különleges módon rá kellene fókuszálni. „Most pedig törvény /által előírt napok-hónapok-időszakok/ nélkül jelent meg az Istennek igazsága, amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, akik hisznek. Mert nincs különbség,” (Róma 3:21-22) A Krisztusban való hit meg nem tagozódik különleges időszakokra, különös tekintettel az Apcsel 1:7 kijelentésére: „Monda pedig nekik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyeztetett.”]
Peter Geiermann: Katekizmus. 50. old.
„Ezt mondja a Seregek Ura: Kérdezd csak meg a papoktól, hogy áll a dolog” Aggeus 2,11.
Rendben
van. Megkérdeztem Stephan Keenan katolikus paptól: hiszi-e, hogy az
ő egyházának hatalmában áll Isten törvényének a
megváltoztatása?
„Ha nem volna hatalma erre, nem tehette volna meg azt, amit különben az összes keresztény vallás egyhangúan jóváhagy, azaz nem helyezhette volna a hét első napjának, a vasárnapnak megtartását a hét hetedik napjának, a szombatnak a helyébe, mert ennek a változtatásnak az alátámasztására egyetlen verset sem találunk a Bibliában.”
Stephan Keenan: Doctrinal Catechism. 174. old. [Éppenséggel a hét első napján történő keresztény összejövetelről van bibliai kijelentés, nem is egy. Vö. Ján 20:19; Apcs 20:7; 1Kor 16:2]
„Ha nem volna hatalma erre, nem tehette volna meg azt, amit különben az összes keresztény vallás egyhangúan jóváhagy, azaz nem helyezhette volna a hét első napjának, a vasárnapnak megtartását a hét hetedik napjának, a szombatnak a helyébe, mert ennek a változtatásnak az alátámasztására egyetlen verset sem találunk a Bibliában.”
Stephan Keenan: Doctrinal Catechism. 174. old. [Éppenséggel a hét első napján történő keresztény összejövetelről van bibliai kijelentés, nem is egy. Vö. Ján 20:19; Apcs 20:7; 1Kor 16:2]
Egyetértenek-e
ezzel a protestáns igehirdetők? Kongregacionalista:
„Teljesen világos, hogy bármilyen szigorúan is ünnepeljük a vasárnapot, nem a szombatot ünnepeljük.”
Dr. R. W. Dale: The Commendements 106. old. [Hogy melyik egyház mivel ért egyet, nincs jelentősége, szerintük az egymásnak ellentmondó nézeteikkel egymást gazdagítják, miközben a saját szegénységi bizonyítványukat hozzák létre: „Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen: Azt tanácslom neked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.” (Jelenések 3:16-17)]
„Teljesen világos, hogy bármilyen szigorúan is ünnepeljük a vasárnapot, nem a szombatot ünnepeljük.”
Dr. R. W. Dale: The Commendements 106. old. [Hogy melyik egyház mivel ért egyet, nincs jelentősége, szerintük az egymásnak ellentmondó nézeteikkel egymást gazdagítják, miközben a saját szegénységi bizonyítványukat hozzák létre: „Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen: Azt tanácslom neked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.” (Jelenések 3:16-17)]
Methodista:
„Héberül a szombat nyugalmat jelent, és ez a hét hetedik napja… és kerülgetés nélkül meg kell mondanunk, hogy nincs egyetlen törvény sem az Újszövetségben a hét első napját illetően.” Buck’s Theological Dictionary [Ugyanez áll a szombat napra vonatkozólag is, hanem csak a Mózes törvényében.]
„Héberül a szombat nyugalmat jelent, és ez a hét hetedik napja… és kerülgetés nélkül meg kell mondanunk, hogy nincs egyetlen törvény sem az Újszövetségben a hét első napját illetően.” Buck’s Theological Dictionary [Ugyanez áll a szombat napra vonatkozólag is, hanem csak a Mózes törvényében.]
Baptista:
„Mindig volt és mindig van egy parancsolat a szombat megünneplésére, de ez a szombat nem a vasárnap. Azonban egy szuszra ki lesz jelentve, látszólagos diadallal, hogy a szombat a vasárnapra lett áthelyezve, minden kötelezettségével. előjogával és szentesítésével együtt. Azt kérdezem: hol található a jelentés egy ilyen áthelyezésről? Az Újszövetségben egyáltalán nem … Pontosan tudom, hogy az őskeresztény egyház gyakorlatában nem létezett a vasárnap … Sajnos, a pogányság jelével megbélyegezve és a napisten nevével megkeresztelve jutott el hozzánk, amelyet a pápai hitehagyás elfogadott és szentté avatott és a protestantizmusra hagyta, mint szent örökséget.”
dr. E. T. Hiscot: Baptista Kézikönyv [Az áthelyezés nem a szombatra van kihegyezve, hanem a törvényre, a törvényszövetséget az új szövetség váltotta fel, a szombat nap meg a Mózes törvényében volt kihangsúlyozva. „ Aki alkalmasakká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.” (2Korinthus 3:6)]
„Mindig volt és mindig van egy parancsolat a szombat megünneplésére, de ez a szombat nem a vasárnap. Azonban egy szuszra ki lesz jelentve, látszólagos diadallal, hogy a szombat a vasárnapra lett áthelyezve, minden kötelezettségével. előjogával és szentesítésével együtt. Azt kérdezem: hol található a jelentés egy ilyen áthelyezésről? Az Újszövetségben egyáltalán nem … Pontosan tudom, hogy az őskeresztény egyház gyakorlatában nem létezett a vasárnap … Sajnos, a pogányság jelével megbélyegezve és a napisten nevével megkeresztelve jutott el hozzánk, amelyet a pápai hitehagyás elfogadott és szentté avatott és a protestantizmusra hagyta, mint szent örökséget.”
dr. E. T. Hiscot: Baptista Kézikönyv [Az áthelyezés nem a szombatra van kihegyezve, hanem a törvényre, a törvényszövetséget az új szövetség váltotta fel, a szombat nap meg a Mózes törvényében volt kihangsúlyozva. „ Aki alkalmasakká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.” (2Korinthus 3:6)]
A
jezsuita szerkesztésű “Szív” újság ugyancsak különösnek
találja a protestánsok önellentmondását:
Következetlenség
A
reformátusok nagygyűlésük alkalmával határozatot hoztak,
amelyben kérik a kormányt, hogy a vasárnap vallásos megülését
jobban mozdítsa elő a polgári munkák fokozottabb
eltiltásával.
Nem új ez a kívánság, mert mi katolikusok, már igen sokszor követeltük ugyanezt a kormánytól. Ebben a követelésben most találkozunk a Kálvin hite szerinti polgártársainkkal.
Nem tudjuk azonban megérteni, hogy a protestáns atyánkfiai hogyan mernek lelkesedni a vasárnapért? Hiszen szerintük csak az az igazi vallási igazság, amelyik a Szentírásban van benne és a hagyomány nem lehet döntő a vallás dolgaiban. A Szentírásban pedig az van, hogy a szombatot szenteljük meg, de sehol egyetlen betűt sem találhatunk arról, hogy a szombat helyett az Új-szövetségben a vasárnapot kellene megülnünk. Ezt a kötelességünket egyedül a hagyományból tudjuk. [Na és hol van a szombat megszenteléséről szóló parancs, ha nem a Mózes törvényében?!]
Nem új ez a kívánság, mert mi katolikusok, már igen sokszor követeltük ugyanezt a kormánytól. Ebben a követelésben most találkozunk a Kálvin hite szerinti polgártársainkkal.
Nem tudjuk azonban megérteni, hogy a protestáns atyánkfiai hogyan mernek lelkesedni a vasárnapért? Hiszen szerintük csak az az igazi vallási igazság, amelyik a Szentírásban van benne és a hagyomány nem lehet döntő a vallás dolgaiban. A Szentírásban pedig az van, hogy a szombatot szenteljük meg, de sehol egyetlen betűt sem találhatunk arról, hogy a szombat helyett az Új-szövetségben a vasárnapot kellene megülnünk. Ezt a kötelességünket egyedül a hagyományból tudjuk. [Na és hol van a szombat megszenteléséről szóló parancs, ha nem a Mózes törvényében?!]
Onnét
tudják a protestánsok is; de azt már nem tudják, hogy amikor a
vasárnap mellett buzgólkodnak, tulajdonképp hitük legelső
alaptételével kerülnek ellentétbe, mert olyant követelnek, ami a
Szentírásban nincs meg. De hát náluk egy kis következetlenség
elcsúszik!” A
Szív. 1927. június. 18. XII. évfolyam 42. szám. [Az
USZ-ben se a szombat se a vasárnap kötelező megünneplésének
parancsa nincsen meg!]
Van-e
valamilyen következménye egy nap megünneplésének? A napok
egyformák, nemde?
„Vagy nem tudjátok, hogy annak szolgái vagytok és annak kell engedelmeskednetek, akinek mint szolgák alárendelitek magatokat? Vagy a bűnnek, ami a halálba vezet, vagy az engedelmességnek, ami megigazulást eredményez?” (Róma 6:16). [Ez a szöveg pont azt mondja, hogy mindenki annak szolgája, aminek alárendeli magát, és ami a halálba vezet, az a bűn. És ezt Pál mire vezeti vissza? „a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata...” Mi volt betűkkel kőbe vésve? (2Korinthus 3:7) A mózesi törvény tízparancsolata! Evidens, hogy aki ennek rendeli alá magát, az a bűnnek rendeli alá magát, mivelhogy „... a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.” (Róma 8:7) Mit nem tehet? A bukott természetű ember nem teheti meg, hogy a kívánságtól magát távol tartsa. A kívánság meg sérti a NE KÍVÁND parancsolatot a tízparancsolat kívánalma szerint. Ha meg sérti, akkor a törvény, amit sért, el is átkozza. Tehát a törvény alatt lenni a bűngerjesztés állapotában lenni. Ha tehát valaki a tízparancsolat alá rendeli magát, automatikusan a bűn alá rendeli magát, mert a Törvény kívánalma előtt nem tud megállni a romlott természete miatt. Ezért az engedelmesség alá kell rendelnie magát minden Krisztus követőnek: „De hála az Istennek, hogy [jóllehet] a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, amelyre adattatok”. (Róma 6:17) Nyilván amire adattak, az nem lehet ugyanaz, ami alatt korábban voltak, vagyis a Mózes törvénye. Hanem ez: „Szeretteim, mivelhogy minden igyekezettel azon vagyok, hogy írjak nektek a közös üdvösség felől, kénytelen voltam, hogy intőleg írjak nektek, hogy tusakodjatok a hitért, amely egyszer a szenteknek adatott.” (Júdás 1:3) Ez a hit a Krisztusnak való engedelmességet munkálja, ami megigazulást eredményez. Míg a törvény alatt levés a bűnbe való visszaesést. Nem véletlenül hangsúlyozza ki az adventizmus a tízparancsolat alatt való levés fontosságát, mert a hetednapi adventizmus gyökerei E.G. Wihite által Sátánhoz vezetnek, aki a világosság angyalának állítja be magát, mint a tízparancsolat is az élet szolgálatának van beállítva, közben meg „a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata...”! És ne hogy már valaki ne tudja fölfogni és megkülönböztetni, hogy mi a Krisztus munkája az életre, az az Ördög munkája a halálra! Vagy valakit meglep, hogy az Ördög bújt az adventizmusba? Akkor az egy elveszett ember, mert nem tudja megkülönböztetni a világosságot a sötétségtől. /Vö. 2Korinthus 4:3/]
„Vagy nem tudjátok, hogy annak szolgái vagytok és annak kell engedelmeskednetek, akinek mint szolgák alárendelitek magatokat? Vagy a bűnnek, ami a halálba vezet, vagy az engedelmességnek, ami megigazulást eredményez?” (Róma 6:16). [Ez a szöveg pont azt mondja, hogy mindenki annak szolgája, aminek alárendeli magát, és ami a halálba vezet, az a bűn. És ezt Pál mire vezeti vissza? „a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata...” Mi volt betűkkel kőbe vésve? (2Korinthus 3:7) A mózesi törvény tízparancsolata! Evidens, hogy aki ennek rendeli alá magát, az a bűnnek rendeli alá magát, mivelhogy „... a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.” (Róma 8:7) Mit nem tehet? A bukott természetű ember nem teheti meg, hogy a kívánságtól magát távol tartsa. A kívánság meg sérti a NE KÍVÁND parancsolatot a tízparancsolat kívánalma szerint. Ha meg sérti, akkor a törvény, amit sért, el is átkozza. Tehát a törvény alatt lenni a bűngerjesztés állapotában lenni. Ha tehát valaki a tízparancsolat alá rendeli magát, automatikusan a bűn alá rendeli magát, mert a Törvény kívánalma előtt nem tud megállni a romlott természete miatt. Ezért az engedelmesség alá kell rendelnie magát minden Krisztus követőnek: „De hála az Istennek, hogy [jóllehet] a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, amelyre adattatok”. (Róma 6:17) Nyilván amire adattak, az nem lehet ugyanaz, ami alatt korábban voltak, vagyis a Mózes törvénye. Hanem ez: „Szeretteim, mivelhogy minden igyekezettel azon vagyok, hogy írjak nektek a közös üdvösség felől, kénytelen voltam, hogy intőleg írjak nektek, hogy tusakodjatok a hitért, amely egyszer a szenteknek adatott.” (Júdás 1:3) Ez a hit a Krisztusnak való engedelmességet munkálja, ami megigazulást eredményez. Míg a törvény alatt levés a bűnbe való visszaesést. Nem véletlenül hangsúlyozza ki az adventizmus a tízparancsolat alatt való levés fontosságát, mert a hetednapi adventizmus gyökerei E.G. Wihite által Sátánhoz vezetnek, aki a világosság angyalának állítja be magát, mint a tízparancsolat is az élet szolgálatának van beállítva, közben meg „a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata...”! És ne hogy már valaki ne tudja fölfogni és megkülönböztetni, hogy mi a Krisztus munkája az életre, az az Ördög munkája a halálra! Vagy valakit meglep, hogy az Ördög bújt az adventizmusba? Akkor az egy elveszett ember, mert nem tudja megkülönböztetni a világosságot a sötétségtől. /Vö. 2Korinthus 4:3/]
Mit
tegyek hát? Az Isten által elrendelt szombatot, vagy az emberek
által tiszteletben tartott vasárnapot tartsam meg? „Inkább
kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.” Cselekedetek 5,29.
[Ennek
a szövegnek a szombathoz semmi köze, hanem a Krisztus nevében
történő evangélium hirdetéséhez! Össze-vissza idézi a
Bibliát, hogy valamit kihozzon a maga javára, de a saját
leleplezésére hozza fel azokat.]
Uram,
mi a véleményed a vasárnap megünnepléséről?
„hagyományotok kedvéért kijátsszátok az Isten parancsát.” Mt.15,6.
„De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.” Cselekedetek 15,9. [Itt megint nem a szombat a téma, hanem a zsidók hagyománytisztelete, amit az Isten törvénye /a mózesi/ fölé helyeztek!]
„hagyományotok kedvéért kijátsszátok az Isten parancsát.” Mt.15,6.
„De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.” Cselekedetek 15,9. [Itt megint nem a szombat a téma, hanem a zsidók hagyománytisztelete, amit az Isten törvénye /a mózesi/ fölé helyeztek!]
Ezek
szerint téved az a sok millió ember, aki a vasárnapot
ünnepli?
„Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” Máté 7,13-14. [A szombat tartók járnának a keskeny úton? A halálnak betűkkel kőbe vésett szolgálata mikor vitt az életre átok nélkül? Nem inkább a veszedelemre!]
„Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” Máté 7,13-14. [A szombat tartók járnának a keskeny úton? A halálnak betűkkel kőbe vésett szolgálata mikor vitt az életre átok nélkül? Nem inkább a veszedelemre!]
A
teológusok mégiscsak tanult emberek. Vajon ők, és a népszerű
igehirdetők miért nem tartják a szombatot?
„Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt, azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket:” KorinthusI I.1,26-27. [Ennek ismét semmi köze a szombathoz!]
„Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt, azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket:” KorinthusI I.1,26-27. [Ennek ismét semmi köze a szombathoz!]
Én
elfogadtam Jézust. Tudom, hogy Ő a Megváltóm, és tudom, hogy Ő
is elfogadott engem, annak ellenére, hogy a vasárnapot
ünnepeltem.
"A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg.” Cselekedetek 17,30. [A megtérés pontosan nem azonos a törvény átka alá való visszamenéssel!]
"A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg.” Cselekedetek 17,30. [A megtérés pontosan nem azonos a törvény átka alá való visszamenéssel!]
Én
ismerlek Téged, Uram, és tudom, hogy nem fogsz kárhoztatni amiatt,
hogy nem tartom meg a szombatot.
„Aki azt mondja: ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság” János I.2,4. [Miért nem ezt idézi, itt legalább világos, hogy a szombatról van szó, nem csupán a jézusi parancsolatokról! „Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában:...” Senki nem fog, csak az Isten, miután Pál által kijelentette, ne ne hagyják magukat e tekintetben megítélni?!]
„Aki azt mondja: ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság” János I.2,4. [Miért nem ezt idézi, itt legalább világos, hogy a szombatról van szó, nem csupán a jézusi parancsolatokról! „Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában:...” Senki nem fog, csak az Isten, miután Pál által kijelentette, ne ne hagyják magukat e tekintetben megítélni?!]
De
hát nem elég az, hogy szeretlek Téged, és a szeretet törvénye
szerint élek?
„Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat” János 14,15.
”Mert az az Isten iránti szeretet, hogy megtartjuk parancsait. Parancsai nem nehezek.” János I.5,3. [Ráhúzza az Isten parancsolatának megtartását a mózesi törvényre, csak éppen annak átokhozó szerepét ttikolja el, hátha beveszik a tudatlanok. Kb. 20 millió adventista be is vette. De nem a tudatlansága, hanem a konoksága miatt!]
„Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat” János 14,15.
”Mert az az Isten iránti szeretet, hogy megtartjuk parancsait. Parancsai nem nehezek.” János I.5,3. [Ráhúzza az Isten parancsolatának megtartását a mózesi törvényre, csak éppen annak átokhozó szerepét ttikolja el, hátha beveszik a tudatlanok. Kb. 20 millió adventista be is vette. De nem a tudatlansága, hanem a konoksága miatt!]
Ez
azt jelenti, hogy mind a tíz parancsolatot meg kell tartanom?
„Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.” Jakab 2,10. [Nem gond, hogy Jakab idézete 613 törvényre vonatkozik? Mint ahogy Isten az összes betartását kérte számon a Mal 4:4 szerint, ami Mózes törvényét képezte?!]
„Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.” Jakab 2,10. [Nem gond, hogy Jakab idézete 613 törvényre vonatkozik? Mint ahogy Isten az összes betartását kérte számon a Mal 4:4 szerint, ami Mózes törvényét képezte?!]
Rendben
van. Azt hiszem, ha megpróbáljuk követni Jézust, az teljesen
elegendő, nem?
„Aki azt állítja, hogy benne marad, annak úgy kell járnia, ahogyan ő járt.” János I.2,6.
„Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek. Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében.” János 15,7-10. [Ha úgy kell járnia, akkor körül is kell metélkeznie, mint ő szolgája volt a körülmetélkedésnek?! /Vö. Róma 15:8/]
„Aki azt állítja, hogy benne marad, annak úgy kell járnia, ahogyan ő járt.” János I.2,6.
„Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek. Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében.” János 15,7-10. [Ha úgy kell járnia, akkor körül is kell metélkeznie, mint ő szolgája volt a körülmetélkedésnek?! /Vö. Róma 15:8/]
Jézus
Krisztus vajon szombatot ünnepelt?
„Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint bement szombat napján a zsinagógába, és felállt felolvasni.” Lukács 4,16.
„Jézus lement Kapernaumba, Galilea egyik városába, és tanította őket szombaton;” Lukács 4,31.
De Uram, ez 1900 évvel ezelőtt történt. Ha ma jönnél el erre a földre, vajon nem egy másik napot tartanál tiszteletben a szombat helyett?
„Én, az Úr, meg nem változom …” Malakiás 3,6.
„Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz” Zsidók 13,8. [Jézus a Mózes törvényének érvényessége alatt ünnepelte helyesen a szombatot. Nem világos ez az adventistáknak? Akkor amit ő a saját világosságuknak hisznek, sötétség az a javából!]
„Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint bement szombat napján a zsinagógába, és felállt felolvasni.” Lukács 4,16.
„Jézus lement Kapernaumba, Galilea egyik városába, és tanította őket szombaton;” Lukács 4,31.
De Uram, ez 1900 évvel ezelőtt történt. Ha ma jönnél el erre a földre, vajon nem egy másik napot tartanál tiszteletben a szombat helyett?
„Én, az Úr, meg nem változom …” Malakiás 3,6.
„Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz” Zsidók 13,8. [Jézus a Mózes törvényének érvényessége alatt ünnepelte helyesen a szombatot. Nem világos ez az adventistáknak? Akkor amit ő a saját világosságuknak hisznek, sötétség az a javából!]
Uram,
veszélyezteti üdvösségemet az, ha a jövőben nem ünneplem
akaratod szerint a szombatot?
„Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezett. Mert aki ezt mondta: „Ne paráználkodj!” – ezt is mondta: „Ne ölj!” Ha pedig nem paráználkodsz, de ölsz, megszegted a törvényt.” Jakab 2,10.11. [Az veszélyezteti, ha ünnepli, de szombatot előíró törvényt hiányosan tartja meg, mert az átkozottá teszi! /Vö. Gal 3:10/]
„Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezett. Mert aki ezt mondta: „Ne paráználkodj!” – ezt is mondta: „Ne ölj!” Ha pedig nem paráználkodsz, de ölsz, megszegted a törvényt.” Jakab 2,10.11. [Az veszélyezteti, ha ünnepli, de szombatot előíró törvényt hiányosan tartja meg, mert az átkozottá teszi! /Vö. Gal 3:10/]
Szükséges
engedelmeskednem a törvény parancsolatainak ahhoz, hogy eljussak az
üdvösségre?
„Műve befejeztével pedig örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki,” Zsid.5,9. [Neki, de nem a mózesi törvénynek!]
„Mert amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmának angyalaival, tűz lángjában, bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának.” Thessalonika II.1,7-8. [A Jézus Krisztus evangéliuma meg a Mózes törvénye az adventisták szerint ugyanaz, de csak azért nem szembeszökő ez, mert a Mózes törvényének jelentését manipulálják!]
„Műve befejeztével pedig örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki,” Zsid.5,9. [Neki, de nem a mózesi törvénynek!]
„Mert amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmának angyalaival, tűz lángjában, bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának.” Thessalonika II.1,7-8. [A Jézus Krisztus evangéliuma meg a Mózes törvénye az adventisták szerint ugyanaz, de csak azért nem szembeszökő ez, mert a Mózes törvényének jelentését manipulálják!]
A
hitem nem elég ahhoz, hogy üdvözüljek?
„Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit?” Jakab 2,14.
„A hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. Viszont mondhatja valaki azt is: Neked hited van, nekem meg cselekedeteim vannak. Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom neked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet.” Jakab 2,17-18.
„Akarod-e tudni, balga ember, hogy a hit tettek nélkül mennyire meddő? Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei alapján igazult meg, amikor odatette fiát, Izsákot, áldozatul az oltárra? Láthatod, hogy hite működött tetteiben és tettei tették teljessé a hitét. Így teljesült az Írás szava: „Ábrahám hitt az Istennek, ez megigazulására vált” és: „Az Isten barátjának” nevezték. Látjátok tehát, hogy az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában.” Jakab 2,20-24. [A hiányos törvénytartás nem a hit bizonyítéka, hanem az átok alá kerülésnek.]
„Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit?” Jakab 2,14.
„A hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. Viszont mondhatja valaki azt is: Neked hited van, nekem meg cselekedeteim vannak. Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom neked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet.” Jakab 2,17-18.
„Akarod-e tudni, balga ember, hogy a hit tettek nélkül mennyire meddő? Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei alapján igazult meg, amikor odatette fiát, Izsákot, áldozatul az oltárra? Láthatod, hogy hite működött tetteiben és tettei tették teljessé a hitét. Így teljesült az Írás szava: „Ábrahám hitt az Istennek, ez megigazulására vált” és: „Az Isten barátjának” nevezték. Látjátok tehát, hogy az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában.” Jakab 2,20-24. [A hiányos törvénytartás nem a hit bizonyítéka, hanem az átok alá kerülésnek.]
Szükséges
megtartanom a parancsolatokat, hogy eljussak az üdvösségre?
„Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat” Máté 19,17. [Nem vette észre, hogy a Mózes törvényének az érvényessége alatt játszódott le ez a történet, tehát azt tartsa meg, de mivel nem tudja, majd a /z arra való igyekezete/ Krisztusban való hitre kényszeríti!]
„Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat” Máté 19,17. [Nem vette észre, hogy a Mózes törvényének az érvényessége alatt játszódott le ez a történet, tehát azt tartsa meg, de mivel nem tudja, majd a /z arra való igyekezete/ Krisztusban való hitre kényszeríti!]
Nem
értem Uram, hogy miért hangsúlyozod a hetedik nap fontosságát. A
vasárnap nem olyan jó, mint a szombat?
„Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.” Mózes .II.20,11. „Tövestül kitépnek minden növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett.” Máté 15,13. [Jézus halála után melyik apostol hangsúlyozta a hetedik nap fontosságát? Egyikük sem!]
„Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.” Mózes .II.20,11. „Tövestül kitépnek minden növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett.” Máté 15,13. [Jézus halála után melyik apostol hangsúlyozta a hetedik nap fontosságát? Egyikük sem!]
Uram,
úgy látom, ha megtartok egy napot a hétből, mindegy, hogy
melyiket, akkor az elegendő?
„Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.” Példabeszédek 14,12. [Nem elég egy napot megtartani, a 613 törvényt hiba nélkül kell megtartani, ha már a szombat megtartására vetemedett!]
„Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.” Példabeszédek 14,12. [Nem elég egy napot megtartani, a 613 törvényt hiba nélkül kell megtartani, ha már a szombat megtartására vetemedett!]
Uram!
Ezek szerint az én hitvallásom nem vezet a mennybe?
„Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: URam, URam, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” Máté 7,21. [És mi van, ha a szombat tartás hitvallása közben tört rá a kívánság, ami a romlott természetének a része?! Az lenne neki beutaló a mennybe? Átkozottként a mennybe menni? Jó kis adventista találmány!]
„Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: URam, URam, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” Máté 7,21. [És mi van, ha a szombat tartás hitvallása közben tört rá a kívánság, ami a romlott természetének a része?! Az lenne neki beutaló a mennybe? Átkozottként a mennybe menni? Jó kis adventista találmány!]
De
én rendszeresen imádkozom!
„Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is utálatos.” Példabeszédek 28,9. De Uram, egyesek betegeket gyógyítanak, nyelveken szólnak, és más csodákat művelnek a nevedben! „Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!” Máté 7,22. [A csodatevés és a prófétaság, amire E.G. White hivatkozik egy kategória, az idézet /többek között/ pontosan a hamis prófétaasszonyra vonatkozik!]
„Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is utálatos.” Példabeszédek 28,9. De Uram, egyesek betegeket gyógyítanak, nyelveken szólnak, és más csodákat művelnek a nevedben! „Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!” Máté 7,22. [A csodatevés és a prófétaság, amire E.G. White hivatkozik egy kategória, az idézet /többek között/ pontosan a hamis prófétaasszonyra vonatkozik!]
Jól
van, Uram, megértettem, hogy a szombat szent, de ha bezárom az
üzletemet szombaton, csődbe megy a vállalkozásom. „Mit
használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig
kárt vall?” Márk 8,36. [Éppen
hogy nem értette meg, hogy a szombat szentsége miben mutatkozott
meg, az Istenhez való tartozásban, amit a Krisztushoz való
tartozás váltott fel]
Ami
engem illet, nem aggódom, de mi lesz a családommal? Nem lenne jobb
szombaton is dolgoznom a családom biztonsága érdekében?
"Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mindezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek” Mtáté 6,32-33. „Így tehát, aki közületek nem mond le minden vagyonáról, nem lehet az én tanítványom.” Lukács 14,33. [A szombatnak ezekhez semmi köze, ez a szöveg nem buzdít 24 órás szombat megünneplésére!]
"Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mindezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek” Mtáté 6,32-33. „Így tehát, aki közületek nem mond le minden vagyonáról, nem lehet az én tanítványom.” Lukács 14,33. [A szombatnak ezekhez semmi köze, ez a szöveg nem buzdít 24 órás szombat megünneplésére!]
Ha
vállalom a kockázatokat, és elkezdek szombatot ünnepelni,
barátaim majd kinevetnek és kigúnyolnak engem!
„Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben:” Máté 5,11. „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál.” János 15,18. [Megint ráhúzza a szombatra a Krisztus miatti üldöztetés negatívumát.]
„Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben:” Máté 5,11. „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál.” János 15,18. [Megint ráhúzza a szombatra a Krisztus miatti üldöztetés negatívumát.]
Megtörténhet,
hogy a családom nem ért majd egyet velem, és meghasonlást
támasztok a családban. Mit tegyek akkor? „Aki
jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó
hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem
méltó hozzám; és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ
engem, nem méltó hozzám.” Máté 10,37.38. [Ugyanez
a családban, és megint a szombatra apellál. Holott a szövegnek
köze sincs a szombat erőltetett megtartásához!]
Attól
félek, nem leszek képes arra, hogy elviseljem ezeket a
megpróbáltatásokat. Gyenge vagyok. „Elég
neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér
célhoz. … mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.”
Korinthus II.12,9.10.
[Ehhez a szombatnak semmi köze nincsen!]
Kérdés:
Uram, mi a jutalma annak, aki hűséges és engedelmeskedik
parancsolataidnak? „Bizony
mondom nektek: Senki sem hagyja el házát, feleségét, testvéreit,
szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért, hogy ne kapna ezen a
világon sokkal többet, az eljövendő világban pedig az örök
életet.” Lukács 18,29-30.
[Annak a parancsolatnak, amelyik a szombatot is magában foglalta,
senki nem tudott hűségesen engedelmeskedni, csak Krisztus. Aki
pedig tud, annak nincs szüksége Krisztusra, mert a törvénynek
való engedelmessége folytán kijár neki az üdvösség!]
Uram,
meddig van érvényben a hívők szombat-ünneplése?
„Mert
mint az új egek és az új föld, a melyeket én teremtek, megállnak
én előttem, szól az Úr, azonképpen megáll a ti magvatok és
nevetek; És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra
eljön minden test engem imádni, szól az Úr.” Ézsaiás 66,22-23.
[Ha
az lesz, akkor az akkor lesz és nem most van! Márpedig ha újholdról
újholdra, akkor állatáldozatok is lesznek, ugyanazon törvény
előírása kapcsán. Vagy pedig az imádat folytonosságát fejezi
ki a szöveg.]
Akkor
legyen meg Uram, a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön
is!
„Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!” Máté 15,21. [Hogy valaki hű lett volna a Mózes törvényének megtartásában, még olyan ember nem született, aki ezáltal belépőt váltott volna a Krisztus menyegzőjére. De majd az adventisták megmutatják, hogyan kell. Ha nem sikerül nekik, legfeljebb elkárhoznak!]
„Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!” Máté 15,21. [Hogy valaki hű lett volna a Mózes törvényének megtartásában, még olyan ember nem született, aki ezáltal belépőt váltott volna a Krisztus menyegzőjére. De majd az adventisták megmutatják, hogyan kell. Ha nem sikerül nekik, legfeljebb elkárhoznak!]
1
A Károli fordítást, az új Protestáns fordítást, valamint
esetenként a Szt. István Társulat által készített katolikus
fordítást használom az Igehelyek idézésénél. (M. G.)
2 Még mielőtt zsidók léteztek volna, a zsidó nép ősatyja (Ábrahám) születése előtt 2000 évvel, adta Isten a szombatot az első emberpárnak. [Ezt az írást pont azzal kezdte, hogy a zsidóknak adta Isten a szombatot. Még maga ellen is beszél, nem hogy a Szentírás ellen!]
3 Az Újszövetség nem kevesebb, mint 50 helyen tesz említést a szombatról. Az Apostolok cselekedetei 6 szombatot említ, amelyen Pál apostol és munkatársai vallásos összejöveteleket tartottak. [Nem inkább a zsidók szombatját használták fel az evangélium hirdetésére?!] A Bibliában egyetlen olyan Ige sem létezik, amely igazolná a vasárnapi nyugalomnap elrendelését. [Nincs is elrendelve sehol a vasárnap megünneplése, de a szombat megünneplése sincs az USZ-ben, ami a Krisztus halála utáni időszakra vonatkozna!] Márpedig: „az Úr nem tesz semmit anélkül, hogy szándékát el ne árulná szolgáinak, a prófétáknak.” Ámos 3,7. (Új katolikus fordítás)
2 Még mielőtt zsidók léteztek volna, a zsidó nép ősatyja (Ábrahám) születése előtt 2000 évvel, adta Isten a szombatot az első emberpárnak. [Ezt az írást pont azzal kezdte, hogy a zsidóknak adta Isten a szombatot. Még maga ellen is beszél, nem hogy a Szentírás ellen!]
3 Az Újszövetség nem kevesebb, mint 50 helyen tesz említést a szombatról. Az Apostolok cselekedetei 6 szombatot említ, amelyen Pál apostol és munkatársai vallásos összejöveteleket tartottak. [Nem inkább a zsidók szombatját használták fel az evangélium hirdetésére?!] A Bibliában egyetlen olyan Ige sem létezik, amely igazolná a vasárnapi nyugalomnap elrendelését. [Nincs is elrendelve sehol a vasárnap megünneplése, de a szombat megünneplése sincs az USZ-ben, ami a Krisztus halála utáni időszakra vonatkozna!] Márpedig: „az Úr nem tesz semmit anélkül, hogy szándékát el ne árulná szolgáinak, a prófétáknak.” Ámos 3,7. (Új katolikus fordítás)
Készítette
és kiadta: A Hetednapi Adventista Reformmozgalom
(A gépelt változatot készítette: Mráz G. 2009.01.11.) [Mráz G. hétmérföldes tévelygéseit a szombatról nyilvánosan propagálni a lehető legszerencsétlenebb eset, de arra jó, hogy világos képet kapjunk a tévelygések sűrűjéről, amik az adventizmusban tetten érhetőek!]
(A gépelt változatot készítette: Mráz G. 2009.01.11.) [Mráz G. hétmérföldes tévelygéseit a szombatról nyilvánosan propagálni a lehető legszerencsétlenebb eset, de arra jó, hogy világos képet kapjunk a tévelygések sűrűjéről, amik az adventizmusban tetten érhetőek!]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése